G12MoCrV5-2
G12MoCrV5-2: a Egyéb kategóriába tartozó anyag, nyilvántartási anyagszáma 1.7720. A nyilvántartott összetétel a következőket tartalmazza: C 0,1–0,15 %, Si ≤ 0,45 %, Cr 0,3–0,5 %, Mn 0,4–0,7 % és Mo 0,4–0,6 %. Ehhez az acélminőséghez még nincs más szabvány szerinti megfelelő nyilvántartva. A rögzített sűrűsége 7,85 g/cm³.
- Anyagszám 1.7720
- Kategória Egyéb · 1754 minőség
- Megnevezések 1
A(z) Egyéb kategóriáról
Ide olyan különféle fémes ötvözetek tartoznak, amelyek nem illeszkednek valamely konkrétabb anyagcsaládba, és vas-, nikkel-, kobalt-, réz- vagy más ötvözőrendszerűek lehetnek. Olyan alkalmazásokhoz választják őket, amelyeknél a szilárdság, keménység, szívósság, kopásállóság vagy az igényes üzemi körülményekkel szembeni ellenállás meghatározott kombinációira van szükség.
Ez a teljes anyagosztályt írja le. Rendelés előtt az adott minőséget mindig ellenőrizze a szabvány szerint.
Kémiai összetétel
11 nyilvántartott elem · tömeg%Mi ez az ötvözet valójában
Logaritmikus skála, 0,01 %-tól 100 %-ig — minden itteni érték közvetlenül összehasonlítható, dekádról dekádra.
| Elem | tömeg% |
|---|---|
0.1–0.15 | |
≤ 0.45 | |
0.4–0.7 | |
0.03 | |
0.02 | |
0.3–0.5 | |
0.4–0.6 | |
0.4 | |
0.22–0.3 | |
≤ 0.3 | |
≤ 0.025 |
A skála logaritmikus, nem az elem ötvözeten belüli nyers aránya — csak így mutatható meg őszintén a 0,01% és a 100% egyetlen képen, és ez azt jelenti, hogy itt bármely érték összevethető bármely másikkal.
| Elem | A közölt formábana forrás szövege szó szerint | Mintömeg% | Maxtömeg% | Határ |
|---|---|---|---|---|
| C | 0,10-0,15 | 0.100 | 0.150 | Tartomány |
| Si | ≤0,45 | — | 0.450 | Max |
| P | 0,03 | 0.030 | 0.030 | Pontos |
| S | 0,02 | 0.020 | 0.020 | Pontos |
| V | 0,22-0,30 | 0.220 | 0.300 | Tartomány |
| Cr | 0,30-0,50 | 0.300 | 0.500 | Tartomány |
| Mn | 0,40-0,70 | 0.400 | 0.700 | Tartomány |
| Ni | 0,4 | 0.400 | 0.400 | Pontos |
| Cu | ≤0,30 | — | 0.300 | Max |
| Mo | 0,40-0,60 | 0.400 | 0.600 | Tartomány |
| Sn | ≤0,025 | — | 0.025 | Max |
A „A közölt formában” oszlop a forrás karakterláncát adja vissza betűhíven, tizedesvesszőstül; a Min és a Max az értelmezett határok. A fel nem sorolt elemekre nincs nyilvántartott érték — kimaradnak, sosem következtetjük ki őket.
Becsült átalakulási hőmérsékletek
összetételből számítva · °CEz a négy hőmérséklet a minőség saját összetételéből végzett SZÁMÍTÁS, a közölt Li, Niebuhr, Meekisho és Atteridge (1998) modell szerint — soha nem mérés, és minden elem nyilvántartott tartományának FELSŐ HATÁRÁBÓL számítjuk, nem egy középértékből. Ha ehhez a minőséghez mért átalakulási pont (Ac1, Ac3, Ar1, Ar3) is rendelkezésre áll, azt a Fizikai és mechanikai tulajdonságok között külön tüntetjük fel, és az itt közölt becsült érték soha nem helyettesíti — az Ae (becsült, egyensúlyi) és az Ac/Ar (mért, hevítés vagy hűtés közben) különböző fizikai mennyiségek, és akár több tíz fokkal is eltérhetnek egymástól; az eltérés egyiknél sem hiba.
Fizikai és mechanikai tulajdonságok
A hiányzó tulajdonság azt jelenti, hogy nincs rá értékünk — inkább kihagyjuk, mint hogy megbecsüljük, szomszédos minőségből interpoláljuk vagy táblázatból pótoljuk. Nem azt jelenti, hogy a tulajdonság az anyagra nézve értelmezhetetlen.
Hasonló minőségek — és miért
A kiválasztás szabálya, kimondva, hogy vitatható legyen: azonos számosztály 1.7, közös kategória, és Mn / Mo olyan közölt tartománya, amely átfed ennek a minőségnek a tartományával. Ezek az összetétel terében szomszédok — nem egyenértékűek, és egyikről sem állítjuk, hogy ezzel a minőséggel felcserélhető.
Mn 0,40-0,70 · Mo 0,45-0,55
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.00
- 1 megnevezés
Mn 0,40-0,70 · Mo 0,30-0,70
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.00
- 1 megnevezés
Mn 0,40-0,70 · Mo 0,45-0,55
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.00
- 3 megnevezés
Mn 0,30-0,80 · Mo 0,45-0,65
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.05
- 11 megnevezés
Mn 0,30-0,80 · Mo 0,45-0,65
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.05
- 4 megnevezés
Mn 0,40-0,70 · Mo 0,50-0,70
- ΔMn 0.00
- ΔMo 0.10
- 1 megnevezés
Ezt a minőséget más néven keresi?
Keressen a katalógusban megnevezés, anyagszám vagy összetétel szerint — ezen az oldalon minden név maga is belépési pont.






